avagy: A kanyarodva elindulás művészete: Az ösztönöktől a Japán Rendőrmotoros technikáig
Sokan azt gondolják, hogy ha már gyorsan mernek robogózni, akkor ügyesek is, mert azt hiszik, hogy ez nagy sebességnél nehéz. Valójában a robogó egyensúlya minimális sebességnél igényli a legnagyobb tudatosságot. Amikor egy út széléről vagy kereszteződésből azonnal 90 vagy 180 fokos kanyarral kell elindulnunk, az emberi túlélési ösztönök gyakran a fejlődés útjába állnak.
Az oktatások egyik témája a kanyarodásban történő megállás, és az ebből a helyzetből való elindulás (a motoros rutinvizsgán ezt valamiért nem gyakoroltatják, nem mérik, csak a biztonságos minimumot). Ki is szokott derülni hamar, hogy a látszólag ügyesen vezető kezdő egy ilyen helyzetben könnyen a földön találja magát. Ha pedig a városban kell robogózni, rendszeresen lépnek ki elénk kanyarodás közben, vagy kell ügyesen elindulni a kereszteződésben bekanyarodva, esetleg szükség van az ügyes megfordulásra.
Az oktatáson vannak célzott technikák, amelyekkel ezt gyakoroljuk, viszont ezeknek alapja néhány alapmanőver, amelyeket a rutin és ügyesség függvényében lehet alkalmazni. Az alaptechnikák egy álló helyzetből való hirtelen kanyarodást, dinamikus elindulást fejlesztenek (egy kereszteződésben gyorsan becsatlakozni a forgalomba éppen ilyen helyzet).
Szinte mindenkinek a jobbra kanyarodás a nehéz (ennek lehetséges okait majd egy másik cikkben kifejtem), ezért az alábbi alapgyakorlatok az álló helyzetből jobbra kanyarodva indulást gyakoroltatják többféle technikával. Nézzük ezeket!
1. szint: A „Csalós” stabil indítás (Kezdők kedvence)
Itt azzal csalunk, hogy az általánosan megszokott, baloldali egylábas letámasztás helyett a jobb láb van lent (adott esetben már a megállásnál erre készülünk), a kormány akár ütközésig jobbra van fordítva, és a robogót eleve jobbra döntve támasztjuk meg a lábunkon. Induláskor a gép azonnal a kanyar ívére lép.
- Előnye: Rendkívül hatékony és maximális biztonságérzetet ad. Könnyű robogóknál a legjobb tanulófeladat, mert ha a kezdő megijed, a motor már eleve a lábán támaszkodik.
- Hátránya: A kanyarodás irányába eső lábbal kell letámasztani, ami robogón egyszerűbb, mint egy motoron, ahol vannak bizonyos kötöttségek a hátsó fék nyomása miatt. Csak könnyű robogón alkalmazható hatékonyan, ha azt lábban meg tudjuk tartani.
- Mikor használd: Első gyakorlások során, könnyű robogón.
2. szint: Az óvatos kezdő (Egyenes indulás + kanyar)
A leggyakoribb, ösztönös technika. A vezető bal lábbal támaszkodik (még robogón is azt tanítjuk, hogy csak egy láb támasszon, mivel ez kényszeríti ki a jármű feletti maximális kontrollt), elindul teljesen egyenesen, megvárja, amíg a gépnek lesz egy minimális sebessége, majd alapvetően egy enyhe balra kormányzással (ellenkormányzással, ez hatékonyabb lesz, mint a testsúly alkalmazása) jobbra dönti a motort és elkanyarodik.
- Előnye: Biztonságosnak érződik, mert az elindulás egyenesen, stabilan történik.
- Hátránya: Nem hatékony. Rendkívül nagy helyet igényel, a robogó mélyen befut a kereszteződésbe, ami közúton veszélyes lehet.
- Mikor használd: Hétköznapi, tehát nem feltétlenül szűk kanyarodással és dinamikusan történő indulás során, nehezebb járművel.
3. szint: A „Semmibe dőlős” elindulás
A vezető bal lábbal támaszkodik, a kormányt már eleve finoman jobbra fordítja, majd az elindulás pillanatában bal lábbal finoman átdönti a gépet jobbra, hogy az a gravitáció hatására elkezdjen beesni – a semmibe. A trükk a gázadás tökéletes időzítése (és közben a hátsó fék szükség szerinti finom használata): a meginduló robogó centrifugális ereje fogja megállítani a zuhanást.
- Előnye: Sokkal kisebb helyen fordul, mint az 1. szint.
- Hátránya: Mentálisan ijesztő. Ha a motoros késik a gázzal, a motor eldől; ha a dőlés miatt ijedtében túl nagy gázt ad, a gép kilőhet a másik irányba.
- Mikor használd: Szűk kereszteződésben, gyors becsatlakozásnál.
4. szint: Az aktív ellenkormányzás álló helyzetből (lényegében a Japán Rendőrmotoros U-turn)
Ez már egészen a járműkezelés csúcsa, amely teljesen ellentmond az emberi logikának. A bal láb van lent, a robogó függőlegesen és egyensúlyban áll, a kormányt pedig ütközésig balra fordítjuk a jobbra kanyarodáshoz.
A hirtelen kigyorsítás miatt a motor geometriája és a tömeg tehetetlensége együtt rendkívül gyors jobbra billenést idéz elő. Amint a gép elérte a mély dőlésszöget, a kormányt villámgyorsan átcsapjuk jobbra, és a motor szinte egyhelyben megfordul.
- Előnye: Olyan kis helyen fordul, mint az 1. szint esetén, de nehéz robogóval is alkalmazható.
- Hátránya: Mentálisan ijesztő ez is, valamint fura érzés a kormányt balra fordítva felső testtel jobbra fordulni. Az indulás során nagyon precíz gázkezelésre van szükség.
- Mikor használd: Ha már megy ez a technika, akkor pontosan fogod már érezni, mikor van rá szükség 😀
Miért pont Japánból ered a 4. technika?
A válasz a földrajzban és a KRESZ-ben rejlik. Japánban bal oldali közlekedés van. Ha ők az út széléről meg akarnak fordulni, akkor mindig jobbra kell indulniuk.
Mivel a motorokon a jobb láb kezeli a hátsó féket (ami a stabil, feszített hajtáslánchoz elengedhetetlen), elinduláskor kötelezően a bal láb van lent. Ha bal lábról indulva kell azonnal mélyen jobbra dönteni egy nehéz rendőrségi motort, a 4. technika nagyon hatékony fizikai megoldás, amivel ez tizedmásodpercek alatt, minimális helyen kivitelezhető. Európában (jobb oldali közlekedésnél) a megfordulás balra történik, így bal lábbal támaszkodva a motor eleve a kanyar irányába dől – ezért nálunk ez a probléma kevésbé kritikus, de a technika ismerete nálunk is elválasztja a profit az amatőrtől.
A fenti négy példában jobbra kanyarodást gyakoroltuk, de ez a technika igazából 180 fokos dinamikus megfordulásra van kifejlesztve, de természetesen, merőleges kanyarodáshoz is alkalmazható.
A négy technika nem egymást kizáró módszer. Mindegyiknek megvan a helye. Kezdőként érdemes az első szinttel kezdeni, majd fokozatosan eljutni odáig, hogy bármilyen helyzetben magabiztosan el tudjunk indulni. Nem az a cél, hogy mindenki japán rendőrmotoros U-turnt csináljon, hanem hogy a robogó ne érjen meglepetésként akkor sem, amikor nulla sebességnél kell hirtelen és pontosan manőverezni.